A vodka a szeszes italok királya. Ez a legnépszerűbb alkoholfajta világszerte. De azt tudod, hogyan készül?

A legtöbb embernek, aki fogyaszt szeszes italt, volt már tapasztalata a vodkával. Biztos van neked is emléked arról, hogy osztottunk meg egy közös üveg testes vodkát buli előtt a haverokkal, vagy későbbről 1-2 Grey Goose-zal, vagy Absolut vodkával pózolós party fotó, mikor megünnepeltünk valamit. És igen, minden bizonnyal sokan emlékeznek a másnaposságra is, amely a túl sok vodka fogyasztása után jár... A páratlan sokoldalúsága ellenére soha nem foglalkoztunk sokat a vodka hátterével. Ugye milyen bonyolult is lehet egy szeszesital előállítása, amely mindenhez passzol? Mint látni fogod, elég sok időt, erőforrást és energiát fordítanak minden egyes üveg kristálytiszta vodkába. Olvass tovább, hogy alaposabban áttekintsd, hogyan és miből készül a vodka...

A vodkát egyedülálló lepárlási és fermentációs eljárással állítják elő – amelyet a vodkakészítők az évek során tökéletesítettek. Az új technológia a vállalatoknak segített leegyszerűsíteni a folyamatot, és még nagyobb mértékben tökéletesíteni vodkájukat.
De pontosan hogyan is készül a vodka?

[app-gallery accid="37"][app-gallery]

A wikipédia alapján a vodka általában "színtelen égetett szesz, melynek gyártásakor a megerjesztett alapanyagból finomszeszt párolnak le, így nagyrészt víz és etanol elegyéből áll, az égetett szeszekre jellemző más összetevőket pedig csak igen kis mennyiségben tartalmaz. A vodkát hagyományosan gabonából vagy burgonyából készítik, de bármely cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági alapanyagból készülhet." A vodkát az Európai Unióban legalább 37,5 térfogatszázalék alkohollal kell palackozni, a legtöbbször 37,5–40% alkohollal kerül forgalomba. A nemzetközileg is ismert márkákra jellemző a 40% alkohol, de ritkán ennél erősebb palackozások is előfordulnak.

PONTOSAN HOGYAN IS KÉSZÜL A VODKA?
Nézzük, hogyan lesz a gabonából és a vízből ez a finom, népszerű alkohol...

A VODKA TÖRTÉNETE
Mielőtt válaszolnánk a fenti kérdésre, hogy hogyan készül a vodka, beszéljünk arról, honnan származik. A „vodka” szó az orosz "voda", azaz víz szóból származik. Nyilvánvaló, hogy van néhány határozott különbség a víz és a vodka között :). S hogy pontosan hol és mikor készült eredetileg, az máig rejtély. Az általánosan elfogadott konszenzus szerint a vodka történetét gyakran összemossák az orosz és a lengyel szeszfőzés teljes történetével, ám a vodkaként ismert konkrét italfajta csak a 19. század során, a finomítóoszlopok megjelenésével, majd tökéletesedésével született meg.

Európa nagy részéhez hasonlóan Lengyelországban és Oroszországban is a 15. század környékén jelentek meg az első gabonapárlatok, ezeknek azonban nem volt további közük a vodkához, és általában nem is vodkának nevezték őket. A korabeli gabonapárlatok országonként igen kevésben különböztek egymástól, és még akkori mércével is igen rossz ízűek voltak.
A vodka elnevezést Oroszországban és Lengyelországban is a 16-17. század óta használják, ám koronként eltérő, gyakran tág értelemben.

HOGYAN LETT EBBŐL VODKA?
Mielőtt túlságosan elmélyülnénk a tudományban, néhány fogalmat érdemes meghatározni:
Erjedés: olyan folyamat, amelyben egy szer hatására egy szerves anyag egyszerűbb anyagokra bomlik; különösen a cukor anaerob lebontása alkohollá.
Desztilláció: folyadék tisztításának folyamata egymást követő lepárlással és kondenzációval.

A VODKA GYÁRTÁSA
A vodka bármilyen, keményítőben vagy cukorban gazdag alapanyagból készíthető, de a legtöbb gabonából készül, például cirokból, rozsból, kukoricából vagy búzából. A gabonavodkák közül általában a rozs- és búzavodkát tartják jobbnak. Néhány márka, amely ezeket a termékeket használja péphez: a Ketel One, a Tito's, vagy a Belvedere. Némely változatokat burgonyából, melaszból, szójababból, szőlőből, rizsből vagy cukorrépából készítenek.
Az Európai Unióban megbeszélések folynak a vodkakészítés szigorításáról: a „Vodkaöv” országai (Lengyelország, Finnország, Litvánia és Svédország), ragaszkodnak hozzá, hogy csak a gabonából, burgonyából vagy cukorrépa-melaszból készült, és hagyományos eljárással készült párlatot lehessen vodkának nevezni. A javaslat nyomán az Európai Parlament 2007. június 19-én új rendeletet hozott, mely értelmében a nem burgonyából vagy gabonából készített vodkának külön fel kell tüntetni az alapanyagait.

HOGYAN ERJESZTIK A VODKÁT?
A vodka előállításának első folyamata a keményítők vagy cukrok élesztővel történő erjesztése. Általában gabonát használnak az erjesztési folyamathoz – de burgonya, gyümölcs vagy más keményítő és cukor is felhasználható alkohol előállítására. A szemeket vízzel egyesítik, majd felmelegítik. Élesztőt adnak a keverékhez az erjedés megkezdéséhez. Az élesztő a cukrot és a keményítőt egyszerűbb elemeire bontja – a melléktermékek a szén-dioxid és az etil-alkohol. A kémiai folyamat, hogy pontosan hogyan történik ez, jóval bonyolultabb ennél – nagyon leegyszerűsítve annyi, hogy amikor az élesztő bekerül, az alkohol is kijön belőle. A fermentált terméket leszűrik, és a szilárd anyagot eltávolítják. Ezt az erjesztési eljárást világszerte használják szeszes italok készítésére. Számos különböző típusú élesztőt és összetevőt használnak egyedi termékek létrehozásához.

Az amerikai és európai vodkák közös jellemzője, hogy lepárlás után szűrésen mennek keresztül. Ez olykor már az üstben megtörténik a lepárlási folyamat alatt, majd utána aktívszén-szűrőn és más anyagokon engedik át, melyeken fennmarad az ízanyagok nagy része. A hagyományos vodkatermelő nemzeteknél ez nem szokás, ehelyett inkább minél precízebb lepárlást, és minimális szűrést alkalmaznak, hogy egyedibb ízt adjanak a vodkának.

Minden márka esetében az „üstmester” felelős a lepárlásért és a szűrésért. Az elő- és utópárlatot teljes egészében elválasztják, mivel az etil-acetát és etil-laktát, valamint a kozmaolajok is könnyen elrontják a vodka tiszta ízét.

"Többszörös lepárlással, vagy többszörös lepárlóval javítják a vodka ízét és tisztaságát. Egyes párlatok, például a pálinka, rum és a baijiu készítésekor a párlat „fejét” és „farkát” nem választják el teljes egészében, mert azoknak ez adja az egyedi ízét és karakterét."- olvasható a wikipediában. A Ciroc francia vodkát például ötször, az Absolut Elyxet pedig kétszer desztillálják le. Azonban nem mindegyik fordul többszörös desztillációhoz. De a Grey Goose minőségi francia márka például az alapanyagait említi annak okaként, hogy vodkáját csak egyszer párolja le.

A többszörös lepárlás nagyobb alkoholtartalmat (ABV) eredményez, mint ami a legtöbbek számára élvezhető lenne. A lepárlási módszertől és az üstmestertől függően 95-96% alkoholtartalmú is lehet a kész párlat, így a legtöbb egyéb párlathoz hasonlóan palackozás előtt vízzel hígítják.

ABV: Az alkoholszázalék, ami azt mutatja meg, hogy az adott ital egy egységében mennyi alkohol található. A köznyelvben ezt hívjuk az ital erősségének, amelyet százalékban szoktak megadni.

Ez különbözteti meg a rozsvodkát a rozswhiskytől: a whiskyt általában fogyasztási szeszfokra, vagy nem sokkal fölé párolják, a vodkát azonban majdnem vízmentes állapotból hígítják vissza, ami a víz forrásától függően az ízvilághoz is hozzájárulhat.

ÍZESÍTETT VODKÁK
A gyártási folyamat során néha ízesítőket adnak hozzá, hogy olyan ízesített vodkákat készítsenek, amelyek nagyon népszerűvé váltak az elmúlt években. Az ízesített vodkák gyakran a likőrökhöz hasonlóak, de legalább 37,5% az alkoholtartalmuk, és általában kevésbé vagy egyáltalán nem édesítik őket. Az ízesítésük a legtöbbször gyümölcsös, de előfordulnak paprikás vagy egyéb fűszeres vodkák is. Az "ízesített vodka" kifejezést ezeken a termékeken kötelező feltüntetni.

Az elterjedt tévhittel ellentétben a minőségi vodkáknak komplex ízvilága van, ezért a kóstolókat sokszor nyugaton is szobahőmérsékleten tartják.

Láttad már a hihetetlenül széles vodka kínálatunkat? A mini palackoktól a normál üvegeken át egészen a 1,5, 3 és akár 6 literes party-size kiszerelésű vodkákat is megtalálod páratlan hazai raktárkészletünkön! Válogass a tassi.hu PRÉMIUM VODKA VÁLASZTÉKÁBÓL »