A Louis Roederer tavaly év végén lemondott a legkelendőbb Brut Premier NV cuvéejéről, és bátran az új Louis Roederer Collection 242-re cserélte, egy több évjáratos keverékre, amely egy sor tartalékbort és nagy arányban solera-stílusú borokat tartalmaz.

A meghatározó lépés hátterében Jean-Baptiste Lécaillon pincemester azon elképzelése áll, hogy megoldást találjanak a régió melegedő hőmérsékletével, és olyan egyedi NV-t hozzanak létre, amely minden következő betakarítással egyre összetettebbé válik.

Úgy is mondhatjuk, ez egy ugrás az ismeretlenbe.
Ez nem a Brut Premier új néven és nem is annak továbbfejlesztett változata, hanem valami egészen új! Ugyanis ahelyett, hogy egy több évjáratos cuvée-t hoznának létre, amely a márka ismert stílusának ígéretével bír, ennek az új bornak a filozófiája az, hogy egy olyan cuvée-t alkossanak, amely évről-évre változik, és ebben az egyediségben gyönyörködtet. Ebből a szempontból az új cuvée tulajdonképpen egy vintage pezsgő álruhában.

[app-gallery accid="27"][app-gallery]

A magas savtartalmú szőlőt október közepén szüretelték, és érett tartalék borokkal korrigálták az alapot, amelyek csodás eredmény hoztak, érettebbé tették ezeket a fiatal, zöld borokat.
Az adagolás 12g/l körül volt, és az adagoláshoz használt bor is érett volt. A Brut Premier megalkotásában a kihívást épp az érettség megteremtése volt, amelyet a pincében kellett megoldani, prótolni azt, ami hiányzott a szőlőből.

A régióban a gyorsan emelkedő átlaghőmérséklet miatt a Champagne régió a borok frissességéért küzd, és minden Ház saját rendszert igyekszik kialakítani az éghajlatváltozás hatásainak ellensúlyozására. Egyes termelők tartályban, mások Magnumban tárolják a tartalékborokat, így a borásznak (egy új, több évjáratú házasítás házasítása során) különböző frissességű borok állnak rendelkezésére, hogy megbirkózzon az érettebb szüretelésekkel. Ez arra késztette a Louis Roederer szakembereit, hogy újragondolják a keverést, és újragondolják a több évjáratú keveréket. Ezzel gyakorlatilag a borkészítés folyamatát igazítják hozzá a nyersanyaghoz. Amit Lécaillon tett, és ami egyedivé teszi a Louis Roederer Collection 242 -t, az az, hogy 2012-ben félig Pinot Noirból, félig Chardonnayból állandó tartalékot indított ("Reserve perpetuelle"), és ebből az 50/50 keverékből egyenlő mennyiséget adott hozzá a 2013-as, 2014-es, 2015-ös és 2016-os betakarítás során.

A tervek szerint minden egyes új kollekciónál a házasítás nagyjából egyharmadát a réserve perpetuelle teszi majd ki, a zömét pedig a legfrissebb szüret és mintegy 10%-át tölgyfában érlelt tartalékborok adják hozzá. Minden év más és más lesz, de az alap, a mag a réserve perpetuelle és a tölgyben érlelt tartalék borok lesznek. Minden új évjárat egy csavart ad így minden pezsgőhöz. Ez a brut sans année korszak vége, és egyben egy új korszak kezdete.

[app-gallery accid="28"][app-gallery]

Egészen alapos a keverési folyamat: a 2020-as borok esetében Lécaillon csapata öt hónapon keresztül minden reggel kóstolt, osztályozott, újrakóstolt és vakkóstolással letesztelt minden egyes bort!

Ez elképesztő teljesítmény, de mindent a tökéletesség érdekében!
Úgy tűnik, a választott stratégia kifizetődik – a tartalék perpetuelle használata, a borok érlelésének módja, valamint a talajok megválasztása azt eredményezte, hogy a Collection 242 pH-ja alacsonyabb volt, mint a Brut Premieré valaha is volt. A korábbi Brut Premier kötöttebb volt, mert mindig a közelmúltbeli betakarításon alapult, míg az új kollekció bőségesebb gyümölcsöt és italra kész ízeket tartalmaz és jóval frissebb is, mert elképesztően alacsony a pH-ja.

A Collection 242-vel bevezetett változtatás az is, hogy minden új iterációnál sorszámozzák a bort, ahogyan Jacquesson 21 évvel ezelőtt tette, és ahogy legutóbb a Krug tette ezt a több évjáratos Grande Cuvée-vel – mindkettőt vitathatatlanul egyfajta bornak is lehet tekinteni.

Az induló gyűjtemény a 242-es számot kapta – ez a Ház 1776-os alapítása óta eltelt évjáratok száma 2017-ig, az új cuvée alap évjáratáig bezárólag. Az adag csökkent – a Brut Premier 9g/l-éről 8g/l-re, az ár pedig emelkedett. Hogy ez a taktika hosszú távon beválik-e, az majd kiderül. Annyi bizonyos, hogy nagyon bátor lépés lemondani a Louis Roederer Pezsgőház legkelendőbb pezsgőjéről egy teljesen új koncepció kialakítása érdekében.

Milyen ízű a Louis Roederer Collection 242?

A jó hír az, hogy ez egy olyan bor, amely valóban felülmúlja a Brut Premier NV-t! Érezhető és tetszetős kontraszt van az életkor és a fiatalsága között. A több évjáratos keverék lényege épp az, hogy az aromák megjelenése és mélysége egy régebbi pezsgőt sugall (mint a 2017-es termés, amely az alapja nagy részét képezi), ezzel ellentétben viszont ízében friss, tiszta és magas tónusú. A bort nézve közepesen arany, sötétebb, mint amire számítani lehet, illatában a pazar érett, őszi gyümölcsös gyümölcsök – körte, alma, sárgaszilva – gyönyörködtet, némi komplexitással, erőteljes, fűszeres sült almával. A lecsengése az ásványosság és fanyarabb gyümölcsök elragadó keveréke.

Ha ez, az új kollekció első megjelenése ennyire lenyűgöző, sejtheted, mit tartogat a Collection 243.!

S hogy mit gondol maga a Maestro?

Lécaillon szerint a Collection 242 „összetettebb illatú, mint a Brut Premier és a réserve perpetuelle-nek köszönhetően fűszeresebb is".
A kollekció „egy kis extrát hoz, egy kész univerzumot, valami nagyon élettel telit, a lecsengésében nagyon jellegzetesen Roederer-es. A Louis Roederer Collection 242 a tavalyi év szeptemberében jelent meg.

Összetételét tekintve: 42%-a Chardonnay, 36%-a Pinot Noir, 22%-a Meunier. A komplex keverék 34%-ban reserve perpetuelle, amely egyenlő arányban tartalmaz 2012-es, 2013-as, 2014-es, 2015-ös és 2016-os évjáratot; 10%-ban tartalék tölgyben érlelt tartalékborokat (2009-es, 2011-es, 2013-as, 2014-es, 2015-ös és 2016-os évjáratokat és 56%-nyit a 2017-es évjáratból, melynek 34%-a malolaktikus erjedésen esett át. Adagolása 8g/l.

Látványra: a Collection 242 nagyon szép színű. Ez egy kifinomult, visszafogott pezsgő; tele van elegáns arany buborékokkal, a mélyebb, sötétebb bronz árnyalataival. Van itt egy laposabb, matériás szín is – egy visszafogott, kevésbé élénk citromos árnyalat, amely azt sugallja, hogy a bor alkalmas ízletes párosításokhoz. (Szándékos az eltérés a Brut Premier NV-től, amelyet főként aperitifként használtak).

Illatában: Ha beleszippantasz egy mélyet ebbe a csodás pezsgőbe, az első illat a citrus illata. A citrom illata alatt pedig friss gyümölcs található, a csonthéjastól az almáig minden, az illatos, enyhén fűszeres mandulaillattól kezdve a galagonya csábító illatáig bezárólag.

Ízében: Elsősorban a buborékok dominálnak. Bár a 242 champagne szabad szemmel kicsit finomabbnak tűnik, mint a Brut Premier NV volt, így is kellemes érzés, ahogy egy tipikusan "Roederer-féle csípéssel" megropogtatják a nyelvet. Ami az ízt illeti, az alma marad, majd kiegészül a szeder, a málna és a cseresznye gazdagabb jegyeivel; amelyek lágy, sima textúrákkal enyhítik az élénk, összetett szájérzetet. A finisben van valami pici ellentmondás: a 242-es kollekció hosszú felülettel rendelkezik, ínycsiklandó ásványossággal tűnik ki, de valahogy lágy, élénk és friss is egyben. A végső, pezsgős-virágosság érdekében a pirított íz röpke, finom érintése garantálja, hogy élvezetes, lenyűgöző – és ami a legfontosabb, kortyolgatásra csábító élményt biztosítson.

Lécaillon már 2012 -ben elkezdte építeni ezt a fajta rezervátumot a kísérletezésre.
A 2017-es szürettől kezdődően a helyi termelőktől felvásárolt szőlőből már nem mennyiségre, hanem adagra építettek. Ezért például az Alberto di Cramant termelőtől már nem 2 márka szőlőt vesznek, hanem csak az X és Y parcella termését. Ez azt jelenti, hogy megvan az igazi „coeur de terroir” és ebből a „területi” okból innentől már nem Chardonnay-ról vagy Meunier-ről beszélnek, hanem az értékes területekről. Az végeredmény immár a talajok köré épül, és már nem a fajták köré.

A Gyűjtemény tehát ún. „vin de sol”, hiszen a talaj az egyetlen olyan elem, amely soha nem változik. Mindennek az alappillére a tartalék perpétuelle, amely törli az évjáratot, és előtérbe hozza magát a talajt. A 2018-as Pinot Noir évjárataként Montagne területe lesz az irányadó a Collection 243-ban és így tovább. Minden évben egy adott terület lesz a főszereplő. Az új korszak kezdetével megszületik a Roederer-stílus valódi szabadsága, így minden évjáratot a lehető legmagasabb minőségre tornázhatják fel.

Az új champagne tehát igen gazdag, végtelenül elegáns és friss. Ámulatba ejtő az íze, a Chardonnaynek köszönhetően hihetetlenül gyümölcsös. Markáns, karakteres és intenzív, amely valódi forradalmat teremt. Valójában azt mondhatjuk, bravo Jean-Baptiste, hogy ismért mertél és nyertél és bravó Louis Roederer, hogy mertél kockáztatni, megérte!

Ebből a pompás luxuspezsgőből most elérhető egy kis kóstoló újdonságaink között, akár azonnal, hiszen saját készlettel rendelkezünk belőle:
LOUIS ROEDERER Collection 242 Champagne